• Kidolgozzuk és célba juttatjuk az üzeneteket, legyen bárhol is a célcsoport ...
  • Akár akarjuk, akár nem, vevőink, partnereink véleményt formálnak rólunk ...
  • Száz idézet helyett egy eredeti megoldás ...

Két magyarországi követő

Kategória: PR blog
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

Kezdjük a hetet egy habkönnyű témával! A hétvégén új közösségi médiás rekord született: A zeneipar legsikeresebb és legtehetségesebb üdvöskéje, aki a Forbes szerint befolyásosabb nő, mint az ausztrál vagy az argentin elnök, a Yahoo, a Xerox, az Oracle vagy a Dupont cégvezetői, a Fortune szerint pedig egyenesen a leghatalmasabb celeb Oprah Winfrey-t is lekörözve, a közösségi média történelemkönyvébe is beírta magát.

Alig 26 évesen Lady Gaga  az első személy, aki elérte az álomhatárt: Elmondhatja magáról, hogy ma már több mint 20 millió követővel rendelkezik a Twitteren. Ez azt jelenti, hogy nagyjából két magyarországnyi felhasználó lesi minden mondatát napról napra, és ez a szám egyre nő. A Mashable összefoglalója szerint korábban Britney Spears tartotta a csúcsot, de a Twitteren legnépszerűbb 5 ember közül a többiek is zenészek, ráadásul átlagéletkoruk sem több 27-nél. Jelenleg Lady Gaga (20 millió követő), Justin Bieber (18 millió követő), Katy Perry (15,7 millió követő), Shakira (14,5 millió követő) és Rihanna (14,4 millió követő) alkotják az élmezőnyt.

Úgy tűnik (számos más szektorral ellentétben) a zeneipar alaposan rátalált erre a kommunikációs eszközre. Nem véletlen, hiszen ideális csatornát jelent a rajongók felé, akikkel hatékonyan lehet már-már személyes kapcsolatot kiépíteni, szó szerint beszélgetve velük a legfrissebb pletykákról, hírekről, az új albumokról, koncertekről. Márpedig mi lehet meggyőzőbb annál, mint amit az imádott ikon csipog. Felismerve a közösségi média jelentőségét néhányan állítólag komplett stábot tartanak fenn, mások (köztük az „Anya Szörny” is) azt mondják ők maguk állnak a személyes csiripek mögött. Így van vagy sem, a Twitter-feedek jóval hitelesebb információ-forrásnak számítanak a pletykalapoknál, segítségükkel a zeneimádók közel érezhetik magukat példaképeikhez, mi több, átélhetik a bennfentesség illúzióját. Ledöntve a kommunikációs akadályokat a Twitter olyan közvetlen virtuális kapcsolatot tesz lehetővé, amely üzletileg is kecsegtető. A 140 karakteres szubjektív beszámolók a sztárok dekadens mindennapjairól tudósítanak többek között arról is, milyen filmeket néznek, mit esznek, milyen ruhát hordanak, merre járnak. Jó üzlet ez a kiadók és a szupersztárok számára egyaránt. Az online aktivitás hatással van a lemezeladásokra (amiket ma már inkább letöltéseknek kell hívnunk), és a turnék jegybevételeire.

Egy 300 millió Twitter-felhasználó körében készített 2011-es kutatás szerint  a twitterezők sokkal inkább elkötelezettek zeneileg mint társaik, sőt, többet hajlandók muzsikára költeni. Az is tény, hogy ez a csoport 77%-kal több digitális tartalmat tölt le, mint azok akik nem tagjai online közösségépítő oldalaknak. De más jellegű pénzügyi előnyök is kínálkoznak. Néhány blogger szerint ezen a felületen 140 karakter ma már akár 8000 dollárt is megérhet a hirdetőknek. (Lady Gaga esetében talán akár még többet is, aki egyébként a Facebookon is szépen kaszálhat részben átfedő, közel 50 milliós közönségével.)

Úgy tűnik, hogy a zeneipar, amelyet újabban az internet nagy veszteseként szokás emlegetni lassacskán feltalálja magát a világhálón. Ehhez még csak nem is volt szükség az ACTA-ra (Anti-Counterfeiting Trade Agreement), a SOPA-ra (Stop Online Piracy Act) és a PIPA-ra (Protect IP Act). (Ez az általam nem először emlegetett három mozaikszó külön is megér egy blogposztot, amelyre ígérem hamarosan sort is kerítek.) A kérdés számomra ezen a ponton inkább az, hogy az újdonsült amerikai törvények ereje mennyire tud majd érvényesülni a gyakorlatban, illetve hogy az online rajongók által biztosított járulékos hasznok mennyire képesek kompenzálni az illegális letöltésekből származó kiesett bevételeket. Addig is amíg ezen gondolkodom, meghallgatok egy inspiráló gyöngyszemet a youtube-on Gaga „királynő” előadásában:

Alig 26 évesen Lady Gaga  az első személy, aki elérte az álomhatárt: Elmondhatja magáról, hogy ma már több mint 20 millió követővel rendelkezik a Twitteren. Ez azt jelenti, hogy nagyjából két magyarországnyi felhasználó lesi minden mondatát napról napra, és ez a szám egyre nő. A Mashable összefoglalója szerint korábban Britney Spears tartotta a csúcsot, de a Twitteren legnépszerűbb 5 ember közül a többiek is zenészek, ráadásul átlagéletkoruk sem több 27-nél. Jelenleg Lady Gaga (20 millió követő), Justin Bieber (18 millió követő), Katy Perry (15,7 millió követő), Shakira (14,5 millió követő) és Rihanna (14,4 millió követő) alkotják az élmezőnyt.

Úgy tűnik (számos más szektorral ellentétben) a zeneipar alaposan rátalált erre a kommunikációs eszközre. Nem véletlen, hiszen ideális csatornát jelent a rajongók felé, akikkel hatékonyan lehet már-már személyes kapcsolatot kiépíteni, szó szerint beszélgetve velük a legfrissebb pletykákról, hírekről, az új albumokról, koncertekről. Márpedig mi lehet meggyőzőbb annál, mint amit az imádott ikon csipog. Felismerve a közösségi média jelentőségét néhányan állítólag komplett stábot tartanak fenn, mások (köztük az „Anya Szörny” is) azt mondják ők maguk állnak a személyes csiripek mögött. Így van vagy sem, a Twitter-feedek jóval hitelesebb információ-forrásnak számítanak a pletykalapoknál, segítségükkel a zeneimádók közel érezhetik magukat példaképeikhez, mi több, átélhetik a bennfentesség illúzióját. Ledöntve a kommunikációs akadályokat a Twitter olyan közvetlen virtuális kapcsolatot tesz lehetővé, amely üzletileg is kecsegtető. A 140 karakteres szubjektív beszámolók a sztárok dekadens mindennapjairól tudósítanak többek között arról is, milyen filmeket néznek, mit esznek, milyen ruhát hordanak, merre járnak. Jó üzlet ez a kiadók és a szupersztárok számára egyaránt. Az online aktivitás hatással van a lemezeladásokra (amiket ma már inkább letöltéseknek kell hívnunk), és a turnék jegybevételeire.

Egy 300 millió Twitter-felhasználó körében készített 2011-es kutatás szerint  a twitterezők sokkal inkább elkötelezettek zeneileg mint társaik, sőt, többet hajlandók muzsikára költeni. Az is tény, hogy ez a csoport 77%-kal több digitális tartalmat tölt le, mint azok akik nem tagjai online közösségépítő oldalaknak. De más jellegű pénzügyi előnyök is kínálkoznak. Néhány blogger szerint ezen a felületen 140 karakter ma már akár 8000 dollárt is megérhet a hirdetőknek. (Lady Gaga esetében talán akár még többet is, aki egyébként a Facebookon is szépen kaszálhat részben átfedő, közel 50 milliós közönségével.)

Úgy tűnik, hogy a zeneipar, amelyet újabban az internet nagy veszteseként szokás emlegetni lassacskán feltalálja magát a világhálón. Ehhez még csak nem is volt szükség az ACTA-ra (Anti-Counterfeiting Trade Agreement), a SOPA-ra (Stop Online Piracy Act) és a PIPA-ra (Protect IP Act). (Ez az általam nem először emlegetett három mozaikszó külön is megér egy blogposztot, amelyre ígérem hamarosan sort is kerítek.) A kérdés számomra ezen a ponton inkább az, hogy az újdonsült amerikai törvények ereje mennyire tud majd érvényesülni a gyakorlatban, illetve hogy az online rajongók által biztosított járulékos hasznok mennyire képesek kompenzálni az illegális letöltésekből származó kiesett bevételeket. Addig is amíg ezen gondolkodom, meghallgatok egy inspiráló gyöngyszemet a youtube-on Gaga „királynő” előadásában:

 

Találat: 1891