Halálpontos célzás! Az ön kommunikációs céljait is megfogalmazzuk!
Tudjuk, hogy kinek mit üzenünk!
Megvannak az eszközeink az üzenetek célbajuttatásához
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

Érdekes felfedezést tettem ma. Teljesen véletlenül akadtam bele a Wikipédia „Vállalati felelősségvállalás” szócikkébe, amely mellett egyszerűen nem tudtam szó nélkül elmenni. Azon túl, hogy az angol CSR szemelvényhez képest meglehetősen csenevész, a magyar változat finoman szólva is furcsa, szakmailag minimum megkérdőjelezhető. Megütköztem a trehány meghatározáson már csak azért is, mert egy sokat használt alapfogalomról van szó.

Jól lehet, a Wikipediát fennállása óta illetik kritikák megbízhatatlansága miatt (pár éve egy amerikai főiskola például megtiltotta a hallgatóinak, hogy elsődleges forrásként hivatkozzanak rá a hibák sokasága miatt), a legtöbbször mégis az Encyclopedia Britannicához hasonlítják pontosságát (az oldalak egy tekintélyes része esetén nem is alaptalanul), illetve eddig az én tapasztalataim is inkább pozitívak voltak. A világ legnagyobb közösségi enciklopédiáját mindig is a tömegek bölcsességének megnyilvánulásaként tartottam számon, és a legtöbb internetes forráshoz képest prioritást élvezett nálam. Megálltam hát egy pillanatra és elgondolkodtam azon, hogy vajon hogyan fordulhat elő ekkora baki, miért nem érzi legalább a szakmából valaki szükségét annak, hogy gatyába rázza ennek a nagyon fontos fogalomnak a kifejtését. Hová lettek a kapuőrök?

Ez a poszt szólhatna arról is, hogy leírom saját interpretációmat a CSR-ről, illetve kitérek a Wikipédia szócikkének problémáira (egyben ez lehetne az első posztom, ami nem kimondottan az internettel vagy a közösségi oldalakkal foglalkozik), azonban mégsem ebbe megyek most bele. A CSR-re rengeteg magyar nyelvű könyv, céges weboldal illetve szakmai médium kínál korrekt meghatározást, ezen felül az én kíváncsiságom is azonnal túlmutatott a szemelvény tartalmán.

Miközben nézegettem hitetlenkedve a hivatkozásokat és kerestem a magyarázatot a jelenségre, szemet szúrt egy felirat, amit maga a Wikipédia illesztett a lapra: „Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján.” Hohó- gondoltam- hát másnak is feltűnt, nem csak nekem! A rendszer mégis megkérdőjelezhetetlen?

Már olvastam is a vitalapot, amiről kiderült, hogy a bejegyzés komoly diskurzust generált. Volt már olyan felhasználó, aki az egész szöveg törlését javasolta, azonban nem tudta meggyőzni a többi szerkesztőt, így az fennmaradt a publikus oldalon. A törlési megbeszélés jegyzőkönyve is elérhető bárki számára; minden érvet és ellenérvet elolvashat az, akit érdekel. Mivel úgy tűnik, fejleszteni nem tudtak, bináris döntés előtt álltak: megtartani vagy elvetni. A közösség tehát mérlegelt és döntött, idestova két éve.

Bekapcsolt egy funkció, és a kapuőrök (jelen esetben három is volt belőlük) konszenzusos alapon engedték át a tartalmat. A kompromisszum megtalálásának módja ezen a felületen a nyílt vita. A közösségnek saját vitarendező rendszere van (pl. a „problémás viselkedésű’”szerkesztőket időleges vagy végleges kizárással szankcionálják).

A Wikipedia maga is tudatában van ellenőrző mechanizmusai korlátainak, amelyeket hosszasan részletez is egyik oldala. A minőségbiztosításnak például határt szab, hogy a szerkesztők nagy része leginkább új szócikkeket ír, és csak egy kis részük foglalkozik a meglévő lapok javításával annak ellenére, hogy ez ugyanolyan fontos feladat lenne, mint a tartalmi expanzió. Például a szélsőségesen kisebbségi vélemények annál nagyobb teret kaphatnak, minél csekélyebb az ellenőrzési képesség. Veszélyt jelenthet továbbá az is, hogy a sok szerkesztés után az eredeti bejegyzés elveszti tömörségét, tehát minősége idővel ahelyett, hogy javulna, inkább romlik. Emellett az „aktivisták” személyiségjegyeiben mutatkozó különbségek is befolyásolhatják a szócikkek végleges formáját: Például a legtöbb felhasználó kerüli a konfliktusokat, így egy kellően agresszív szerkesztő könnyebben védheti meg változtatásait. Végiggondolva a lehetséges buktatókat gyorsan kikristályosodik, hogy a rendszer legfőbb gyengeségei alapvetően miből is adódnak: az önkéntes szerkesztők tulajdonságaiból (pl. tájékozottság, elkötelezettség, érvelési képesség, stb.).

A sok millió haszonélvező felhasználóhoz képest a Wikipedia valójában egy aránylag szűk közösség, emberek olyan csoportja, akik szabadidejükben hajlandók ellentételezés nélkül is dolgozni a szócikkeken. Ez már önmagában is rendkívüli sajátosságot feltételez, illetve magára a tartalomra is hatással van. Egyrészt vélhetően szép számmal akadnak köztük önjelölt világmegváltók, lelkes fanatikusok, meg nem értett szélsőségesek, akik nem kímélik az erőt és energiát, hogy valamilyen módon utat törjenek véleményüknek. Másrészt az is világos, hogy a szerkesztők szabadidejükben olyan témákról fognak írni, amik érdeklik őket, nem pedig olyanokról, amik valamilyen más szempontból fontosak (ahogy például egy hagyományos enciklopédia születik). Izgalmas kérdés tehát a rendszer egésze szempontjából is, hogy milyen emberek a szerkesztők. Vajon kik ők, milyen jellemzőkkel rendelkeznek és mi inspirálja őket? Vannak-e tipikus jegyeik, ha igen, az hogy hat a rendszer működésére?

Kezdeti kíváncsiságomban ellátogattam néhányuk személyes oldalára, és a legkülönbözőbb emberekbe futottam bele. A magyar önkéntesek között van kilenc nyelven beszélő, több tízezer szócikket maga mögött tudó, névtelen zseni, az amerikai Fairfaxben elő négy gyermekes családapa, a Corvinuson tanuló közgazdász, valamint magát elvarázsolt művészléleknek tartó egyiptológus. Van, akinek adatlapján részletesen olvashatunk filozófiájáról és szerkesztői motivációjáról, mások ezzel szemben semmiféle információt nem osztanak meg magukról.

Különleges társaságról van szó, akiket szerintem érdemes lenne behatóbban tanulmányozni akár egy kutatás keretein belül is. Egy ilyen vizsgálat talán segíthetne megérteni, hogy miért tudott létrejönni és hogyan tud működni egy olyan értékteremtő folyamat, amely szakított a hagyományos üzleti szemlélettel. Amennyire figyelemreméltó ugyanannyira rejtélyes is, ahogy létrejött a világ legnagyobb digitális “tudás-poolja”, amely non-profit jellege ellenére is mára az internet egyik legnépszerűbb szolgáltatásává nőtte ki magát.

Végezetül egy szürreális és egyben vicces Wikipédia oldal (íme), ami kiválóan illusztrálja a kapuőrök nélkülözhetetlenségét.